Főoldal|Az Egyházmegye története|Közösségek|Kapcsolat|Honlap térképTérkép
  • Az idő sodrásában
  • Demográfia és gazdaságtörténet
  • Az adóösszeírás (Inquisitoria-Relatoria)
  • Az egyházmegye esperesei

Demográfia és gazdaságtörténet

Hegyalja gazdasági adottságai különös társadalmi és egyházi fejlődést eredményeztek. Ennek a társadalmi fejlődésnek a református gyülekezetek is részesei voltak. Az egyházközségek gazdasági helyzetéről leginkább a XVIII. században szerzünk tudomást. Elsősorban azért, mert a Habsburg adóreform nyomán alkalmas politikai lehetőség mutatkozott arra, hogy a reformáció alatt tulajdonokat szerzett református közösségeket megvizsgálva, azok bizonytalan-kimagyarázható eredetű birtokait visszaruházhatták az államra. Nem véletlen tehát, hogy a Habsburg integrációban oly tevékeny szerepet játszó hithű katolikus Apor István az ellenreformáció céljait a református lelkészek adóztatásával látta előremozdíthatónak. Kolosváry István püspökségének idejében a református egyházi és papi adománylevelek, miután bécsi ellenőrzésre és jóváhagyásra kerültek, az irattal nem rendelkező, vagy hiteltelennek tartott iratok bemutatása miatt, sok egyházközség elveszítette korábbi tulajdonjogát. A református püspök nagy érdeme volt, hogy előzetesen rendszerezte a birtokíveket, és igaz kevés sikerrel, de az állam általi birtok-eltulajdonítások ellen képviselte egyházközségeit. A kötetünkben közölt Relatoria a Habsburg összeírási és adóztatási kényszer nyomán született. A XVIII. században az adóösszeírók személye is fontos volt, hiszen a jus Relatoria, arról szólt, hogy többet, vagy kevesebbet fog fizetni az Egyház. Bod Péter meglepő figyelemmel kísérte a gazdasági összeírások végzőinek tevékenységét, és őszintén sajnálkozott, ha azzal olyanvalakit bíztak meg a Habsburgok, akiről lehetett tudni, hogy udvarhű, feltételezhetően szigorúan adóztat, és ez által református-ellenesnek bizonyulhat.
Táblázatunkban összefoglaltuk a felmérés eredményeit:
 
eredeti adatok Inquisitoria
szántóföld cub.
szántóföld metr.
kender és törökbúza föld metr.
törökbúza föld cupa
kaszáló foeni curr.
szőlő fossores
Kis-Enyed
6
 
 
 
8,5
2
Boroskrakkó
37
10
 
 
7
20
Borosbocsárd
36
30
 
 
8
17
Magyarigen
1
2
 
 
5
64,5
Vajasd
32
28
 
28
8
 
Borosbenedek
 
2
 
 
3,5
6
Marosszentimre
50
31
7,5
 
26
 
Gyulafehérvár
47
 
 
 
 
53
Marosváradja
30
10
 
 
8
 
Alvinc
46
4
 
 
14
8
Borberek
110
12
 
 
9
22
Csóra
 
 
 
 
 
 
Abrudbánya
 
 
 
 
 
 
Zalatna
 
 
 
 
 
 
Sárd
27
3
 
 
5,5
31
Tövis
30
6
 
 
14
 
árra átszámított adatok
szántóföld cub.
szántóföld metr.
kender és törökbúza föld metr.
törökbúza föld cupa
kaszáló foeni curr.
szőlő fossores
Kis-Enyed
204,78
 
 
 
244,8
3,6
Boroskrakkó
1262,81
85,325
 
 
201,6
36
Borosbocsárd
1228,68
255,975
 
 
230,4
30,6
Magyarigen
34,13
17,065
 
 
144
116,1
Vajasd
1092,16
238,91
 
???
230,4
 
Borosbenedek
 
17,065
 
 
100,8
10,8
Marosszentimre
1706,5
264,5075
63,99375
 
748,8
 
Gyulafehérvár
1604,11
 
 
 
 
95,4
Marosváradja
1023,9
85,325
 
 
230,4
 
Alvinc
1569,98
34,13
 
 
403,2
14,4
Borberek
3754,3
102,39
 
 
259,2
39,6
Csóra
 
 
 
 
 
 
Abrudbánya
 
 
 
 
 
 
Zalatna
 
 
 
 
 
 
Sárd
921,51
25,5975
 
 
158,4
55,8
Tövis
1023,9
51,195
 
 
403,2
 
 


12345678


 

Készült a Szülőföld Alap támogatásával Honlap kivitelezése Szabo Zsolt