Demográfia és gazdaságtörténet

Gyulafehérvár kül és belterületeit 1948-1962 között államosították. Jelenleg igéreten kívül más területet nem kapott vissza. 1754 ben összterülete 17 hektár körüli volt.

 

 

Gyulafehérváron az árterületre költöztetett Alsó városi református lakosság lélekszáma 1714 után határozottan csökkent. 1766-1871 között, a város polgári fejlődésével egyszerre, határozott demográfiai fejlődésről beszélhetünk. A kiegyezés utáni gyulafehérvári református lakosság száma stabilnak mutatkozott. 1900-1913 között a reformátusok száma majdnem kétszeresére nőtt, amelynek okát vagy az iparosítás-városépítés egyik létesítményének tudhatjuk be, vagy egyszerűen valótlan adatokkal számolhatunk, amelyeket az 1910-es népszámlálásra való készülés generálhatott. 1918 után a gyulafehérvári reformátusok száma folyamatosan csökkent, és lassan az eredeti szint (400-600 személy) alá esett. Jelenleg az Egyház 263 személyt tart nyilván.
 

1754-ben vagyona 1585,735 ár, amely majdnem 16 hektár területet jelent. Jelenleg visszakapott 2,68 hektár szőlőterületet és folyamatban van 0,7 hektárszántó visszaszerzése. A területeket 1923-ban és 1962-ben államosították.

 

 

Az 1848 októberében történt vérengzések után Boroskrakkó majdnem teljesen elveszítette református lakosságát, mintegy 160 személyt. 1885 után a reformátussá lett boroskrakkói Bürger család és a széki Telekiek voltak azok, akik református béresei és udvarbíróik, gazdatisztjeik segítségével biztosították a település református demográfiai pótlását. A romániai agrárreform következtében földtelenné vált Egyház és arisztokrácia elvándorlása lassan az őket kiszolgáló demográfiai készlet megcsappanásához vezettek. 1986 után a drasztikus református lakosság csökkenését követően, több éven át nem lakott magyar református a faluban. Ma – a visszaköltözés következményeként – 2 személy vallja magát aktív reformátusnak.

 

1754-ben vagyona 1745,655 ár volt. Majdnem 18 hektáros vagyonát eladták és államosították. Ma nincs vagyona.

Borosbocsárdon már 1848 előtt is kevés magyar református lakott, már az 1766 utáni református demográfiai trend csökkenést mutatott. Az 1848 októberében történt tragikus események során a közösség majdnem fizikailag semmisült meg (több mint 40 áldozat volt). Mivel a református püspökség már nem tekintette prioritásnak a Ghylláneumok során kapott birtok működtetését, 1848 után még református lakossága a XX. század elejére eltűnt. Ma nincsenek a településen reformátusok.

 

Magyarigennek 1754-ben majdnem 4 hektár birtoka volt. Ma 4,5 ha kaszálóval, 0,28 ha szőlőssel és 12 ha legelővel rendelkezik. Az 1948-1962 között elvett területeit, ha nem is az eredeti helyen, de többnyire visszakapta.

 

1848. október 28-án református lakosságának majdnem felét elveszítette. 1860 után a közösség a helyi lelkészek, illetve a megmaradt közösség erőfeszítésének köszönhetően regenerálódott. A 360 személyre nőtt lakosság továbbiakban nem mutathatott növekvő trendet, hiszen többnyire nőkből álló közösségről beszélhetünk, amely a házasság során reverzálissal sok esetben római katolikusnak tért át. 1884 után a közösség lélekszáma visszaesett. A csökkenő demográfiai trend azonban 1920 után végletesen felgyorsult, amelynek oka a helyi adminisztrációban érdekelt személyek elvándorlásával magyarázható. A trend csökkenése a fizikai megsemmisülés közelébe sorolta a kisközösséget, azonban az utolsó, 2010. évben a korábbi 3-ról 14 személyre gyarapodott a közösség.

Vajasdnak 1754-ben 1561,47 ár területe, azaz majdnem 16 hektára volt.

Egyedüli közösség, amely a lippaiak vajasdi telepítése után (kb. 280 személy) határozott demográfiai progressziót sejtet. A telepítés után lakossága megkétszereződött. A XX. században, főleg a II. világháború után következett be az a természetes demográfiai szaporulat, amelyre nem volt példa az Egyházmegye többi településein. 1990 után a lakosság aránya kb. 10 százalékra csökkent. Jelenleg a lakosság kb. 60 százaléka román. Mai lélekszáma a XIX. századi átlaglélekszámhoz hasonlítható. A csökkenés okát a negatív népszaporulatban és asszimilációban kereshetjük. Korábbi helyzetéhez képest megjegyezhetjük, hogy az 1990-es években megváltozott a település etnikai aránya. ű. Jelenlegi magyar református lakosságával a legerősebb református közösségnek számít ma is.

1990 után korábbi vagyonából 10 ha-t kapott vissza, ami kiegészült a később szerzett 7,5 ha közbirtokossági Körtélyesben levő legelőjével. 5 ha szántóterületet a Rétek nevű helyen kapott vissza. Az egykori Zálogos helyen levő malomárok helyett az út mentén 5 ha új területet kapott, amelyet a gyülekezet eladott. Korábbi területeinek megfelel jelenlegi földtulajdona.