Relatoria Alvinc
Rétek e szerint
1mo Vagyon az Also réten közel a rét torkához, az oldalra felnyulo rétt néhai nemes Varga István özvegye Bertalan Ersébeth aszszony, testálta az ecclesiának in an[n]o 1733, die 16a Augusti vicinussa alol M. B. Inczédi Gergelly ur réttye, fellül pedig zöld Lászlo uramé.
|
foeni curr.
3
|
2do. Vagyon más is a rét közepe táján szomszédja az ut felöl Iratosi Sámuelné aszszonyom réttye, a Maros felöl pedig m[é]l[tósá]g[o]s Inczédi Gergely uré. Ezt is testalta, ugyan akor Bertalan Ersébeth, de minthogy ezen réthez Pap Judith aszszony is praetentiott tartott ö kegyelmére is testálta.
|
2
|
A mi nézi ezen praemittált ecclesia javait, nem a prothoculumokban regestrált régi szám és vicinitások szerint (mivel egy néhány földek a szerint nem találtatnak, némellyek pedig accedáltanak), hanem mint ma tudatnak, és vagy a parochiátol, vagy az ecclesiátol biratnak rendeltem elő.
/67/ Ad 3m. Ezen Utrumb[an] fel tett Speciesu bonumi ezen ecclesiának nintsenek, és hogy lettenek is volna valaha, sem nem hallottam, sem pedig az ecclésia archivumának, vagy a vener. tractus prothoculumának literale monumentumibol nem nyomozhattam.
Ad 4m. Illyen speciesu bonumi is ezen ecclesiának, nintsenek s hogy tudnám nem is voltanak eleitöl fogva; hanem azt tudom:
1mo. Hogy ez elött a m[é]l[tósá]g[o]s Inczédi urak malmábol szombati vám járt az ecclésia számára, usque ad annum 1738 de quo fundamento s mikortol fogva? nem tudom. Ugy halottam: m[é]l[tósá]g[o]s B. Inczédi Gergelly urtol, hogy ez volt, ex moro tantum bene placito dominorum possessorum, satis est, hogy az emlitett esztendötöl fogva, ezen szombati vámbéli proventus cessalt, s azután a malom is lassan, lassan az halgatásra keszülvén, már tellyességgel, el pusztult.
2do. Az égnek magosságáig emekedö szivbéli óhajtás nélkül emliteni, nem lehett ezen alvinczi reformata parochiának s consecventur ecclesiának is azt a nevezetes kárát, a mellyett plusquam ab mihi hujus seculi a parochia az ö nékie annuatim competalo alvinczi határon termet mindenféle leguminának: buzának, árpának, kőlesnek etc. fele dézmájának tölle lett, el veszésében szenvedet, és szenved. Mivel a tiszteletes. donatariusok miolta a fél-dézmát el tartván, magokat via facti quartasokká tették, noha in anno 1734, die 16a Junij, az alvinczi s borbereki possessorok, hadnagy, eskűttek, egyházi nemesek számas jelen létekben, és meg edgyezett tettszésekböl, a fél-dézma hellyett, bécssúszott quártának rendes administratiója iránt 16. punctumokban alkalmas articulusokat gondoltanak volt, az akkori ecclesia curatorának, néhai boldog emlékezetü m[é]l[tósá]g[o]s Inczédi Joseff urnak praesidiuma alatt, de azzal /68/ sem a parochusoknak a fél-dézma el veszéséröl valo panaszok nem találtatott, sem pedig még a bé csuszott quartának jo rendel, igazán valo administratiójára nem effectuáltatott, s ma is csak ugy vagyon a quarta administratiojának dolga, mint a sarkábol ki esett ajtonak nyilása. Megeset néha, hogy némelly ember szüret utánra hagyta, a buza a quartának administratioját, szinte most esék ollyan példa, hogy egy valaki a buza quartát, éppen circa finem anni 1753 es esztendőben hozá bé, mikor vetsernyén a templombol ki jöttünk volna; a mellyett maga is a m[é]l[tósá]g[o]s curátor ur szemével látott, s mások is az ecclésia tagjai kőzzül. A törökbuza quártát pedig pro anno 1753 egy néhányon még máig is nem administrálták szokás szerint.
Hogy pedig a parochusoknak, eleitöl fogva jussok volt, a fél dézmához, ezt agnoscalta maga is, a néhai boldog emlékezetü fejedelem I. Apafi Mihálly, kinek is commissioja extál, még máig is mind a venerabilis tractus protocolumáb[an], mind pedig onnan transummáltatott, a mi ecclesiánk archivumában, az mellyett eodem, jam omnia puncta et clausulas modo pro manifesta res declaratione is annectálni szükségesnek itélem.
Copia
Litterarum Commissionalium Illustrissimi, ac Celsissimi Principis Transilvaniae Michaelis Apafi, Domini nostro Clementissimi, ad Egregii et Nobiles oppidorum Alvincz et Borberek quemadmodum sequitur.
Michael Apafi Dei gratia Princeps Transilvaniae, Partium Regni Hungariae Dominus et Siculorum Comes, Egreii et Nobiles, fideles nobis dilecti salutem et gratiam nostram ! Fejér Vári tractusban lako prédikátorok alázatos jelentésekböl értük, hogy /69/ Hűségtek annak praetextussával, hogy meg nemesedet eleitöl fogva prédikátorok számára járt fél dézmát, meg nem akarná adni, hanem magok authoritassa szerint quártássá tenné magokat. Kiröl nagy sinki gyűlési alkalmatossággal, is conclavaltunk volt, hogy meg adná Hűségtek, mint az előtt, mivel mi az ecclesia jussát, soha senkinek nem adtuk s nem is adjuk, de azzal nem gondolván ugyantsak viszálkodik Hüségtek. Ex super abundanti annakokáért, igen serio hadgyuk és parantsollyuk, hogy a régi szokás szerint a fél-dézmát egészszen meg adja Hűségtek a predikátornak, mert bizonyosok légyenek benne, hogy másképpen is meg adattyuk. Sött a magunkét is meg vétettűk, erröl több parantsolatunkat ne is várja Hűségtek, secus non facturi. Datum in castro nostri Radnóth, 1a Augusti, anno 1664.
Subscriptum erat
Michael Apafi
Et in
Dorso obsignatum, sigillo principali titulus erat universis et singulis nobilibus oppidorum Alvincz et Borberek 4 fidelibus nobis gratis, inscripta vero haec est ibidem in oppidum Alvincz. De 5a mensis Iulij anno idem esse fide mediante ex ipsis originalibus per iuratum pro tempore sanctae sedis tractus Albensi notarium.
Basilium Gidofalvi m. p.
Ezen documentum meg fordult s olvastatott a m[é]l[tósá]g[o]s super consistoriumban is mivel ezt én magam in anno 1741, 9 Aprili alázatos instantiám mellett praesentaltam volt ö nagyságok[na]k.