Borosbocsárd

Fehér megyében két Bocsárd nevű település létezik. Mindkettő neve a bocsárokra, azaz az egykori királyi szőlőcsőszökre utal. Búzásbocsárd, Balázsfalvától 12 km-re, míg Borosbocsárd- Hegyalján, Magyarigentől 2-km re található. A Magyarigen és Boroskrakkó között elterülő hegyaljai település eredete az Árpád korra nyúlik vissza. Nevét már 1232-ben említették az oklevelek Buchard néven. A települést egy szűk völgyben található, amelyen a Bocsárd pataka folyik át. 1238-ban Buchard és lakosai „cum populis de Buchard” (IX. Gergely pápa, IV. Bélához intézet levelében), 1299-ben és 1332-ben Buchard néven fordulnak elő. A XIV. században román lakosságát is említik, aki a falu felső részét lakta. 1346-ban Villa olachalis Buchard, 1347-ben Bychad, 1496-ban Olahbochard, 1733-ban Boros-Bocsárd, 1760-1962- Olah Boros Bocsárd , 1850-ben Bucserdia, 1854-ban Olah Boros Bocsárd néven jelent meg. 1505-ben Magyarbochard néven írják az oklevelek. Valószínűleg a román és magyar falurész megkülönböztetése végett. 1299-ben Aranyászút, Bocsárdmező, Bocsárdpatakfő formában is előfordult. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henczmannus a pápai tizedjegyzék szerint 80 dénárt fizetett. 1334-ben Imre plébános 30 dénárral tartozott. 1346-ban a Káptalan és Péter alvajda vitája következtében a település a Kecskés királyi vár települése lett. 1486-ban a település ismét az erdélyi Káptalan birtokai közé tartozott. Ekkor már a mai Borosbocsárd néven fordult elő. 1854-ben említették utoljára hivatalosan magyar etnikumot jelző névvel: Magyar- Boros-Bocsárd. A település valójában Kecskekő hegyén levő egykori vár alatt terül el. Ez a magyarázata annak, hogy 1346-ban a Székeskáptalan azt panaszolta, hogy Kecskekővár emberei a Káptalan birtokát pusztították, amelyen Borosbocsárd a Káptalan egyik legjobb faluját jelentette.