Boroskrakkó
Fotógaléria
(Összesen 34 kép. Kattintson bármelyik képre a galéria megtekintéséhez)
A XX. század közepén a templom és az egyházközség adminisztrálását a vajasdi, később tövisi lelkipásztor Czira László vette át. Ugyanekkor Boroskrakkót filiaként Vajasdhoz csatolták. Ebben a státusban maradt 1977-ig, amikor február 10-én Szegedi László magyarigeni lelkipásztor vette át adminisztrálását, és így jelenleg is Magyarigen filiája.
1977. május 12-én ide menekítették (1989-ig) a nagyenyedi Bethlen kollégium dísztermének szószékét. 1978-ban a krakkói Termelő Szövetkezet a parókia borospincéjébe hordókat helyezett el. Szegedi László jegyzőkönyvében kétszer megismétli, hogy „ideiglenesen”, jelezve, hogy ez távolról sem volt így. Később a TSZ a parókia hordóival együtt távozott. 1979. december 30-án Szegedi László közölte, hogy: „váratlanul elhunyt Szilágyi András krakkói, református egyházunk utolsó férfi tagja. Légy kegyelmes hozzánk Uram.”
1996-tól a hívek nélküli templomot Gudor Botond magyarigeni lelkész vette át. A hívek nélkül maradt gyülekezetbe visszaköltözött Tibori Vilma és Rus Magda, született Tibori Magda. 2003-ban a templom vandalizmus áldozata lett. Belsejében a kriptalezáró üveget és az ablakokat összetörték, a falakra ördögfejeket, obszcén szövegeket és feliratokat festettek. Sarkadi Márton budapesti építész-művészettörténész mérnök és dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész jóvoltából a templom belseje teljesen megújult és alkalmassá vált arra, hogy kettejük római-katolikus szertartás szerinti esküvőjét megtartsák. 2005-ben a budapesti Teleki László Alapítvány (dr. Diószegi László) és a budapesti Ágoston Sándor Alapítvány (Horvát Ákos lp-orvosmérnök, alapítványi elnök), illetve lelkes teológusok-egyetemista diákok segítségével újrazsindelyeztük a boroskrakkói templom tornyát, a súlyosan károsodott templomfödém pedig teljesen megújult. Az egyházközség 3 hektár kaszálót kapott vissza és folyamatban van 1 hektár szántóterület visszaszerzése.
[A hiányzó részletet teljes terjedelmében olvashatja: Gudor Kund Botond, Az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegye és egyházi közösségei, Tortoma Kiadó - Barót, Kriterion Kiadó -Kolozsvár, 2011 műben]