Gyulafehérvár

A fejedelmi gondoskodás nem csak a lelkészekre, hanem az egyházi énekvezérekre-kántorokra is kiterjedt. Bethlen Gábor 1626. július 19-én kelt adománylevelében Bánffyhunyadi Andrásnak és hivatali utódainak a várban házat adományozott. I. Rákóczy György, Bethlenhez hasonlóan, az egyházközség híres kántoráról is gondoskodott. Bánffyhunyadi András, aki még 1638-ban is a gyulafehérvári kántori szolgálatokat teljesítette, a „zsoltárok énekléséért” kapta a borbereki Szász utcában levő birtokát. Ekkor Keresztesi Ferenc volt a gyulafehérvári reformátusok lelkésze, aki I. Rákóczi Györgytől, a borbereki Újhegyben kapott birtokot. A birtokadományozás helyét meghatározta az, hogy Keresztesi korábban fogarasi és borbereki lelkész is volt. I. Rákóczi György azonban 1634. március 1-én Geleji Katona István (1589-1649) püspöknek és gyulafehérvári főprédikátornak, Brassóból kelt végrendeletében, a gyulafehérvári lelkészek és papi özvegyek számára is, a Szent Mihály kapu mellett levő kőházat adományozott majd 1635. április 9-én a püspök számára egy marosszentimrei birtokadományt is megerősített. Geleji Katona István, akit heidelbergi peregrinációja után, 1618-ban a gyulafehérvári Gimnázium rektorának hívta meg, rövidesen a fejedelem unokaöccse Bethlen István mellett teljesített, annak peregrinációja során, magántanítói megbízatást. 

1621-ben Magyarigenben szentelték fel lelkészi és egyházi szolgálatára. 1622-től gyulafehérvári lelkész lett, az akkori református püspök Keserűi Dajka János mellett. 1633-ban lett a Gyulafehérvári Egyházmegye esperese, majd ugyanabban az évben Keserűi Dajka János halála után, a nagyenyedi zsinat református püspökké választotta meg. Ő volt az, ki a presbiterianizmus ellenében az egyházmegyéjében is működő „aristocraticus- democraticus” egyházkormányzatot támogatta az 1646-ban tartott szatmárnémeti Zsinaton. Nevéhez fűződnek az egyházkormányzati alapelveit tükröző Geleji Kánonok, amelyeket II. Rákóczy György 1649. június 8-án, Gyulafehérvárott emelt törvényerőre. Testamentumát utóda Csulai György lelkésztársa és későbbi püspök, valamint testvérének, Gáspárnak István nevű fia hitelesítette. Unokaöccse Geleji Katona István, magyarigeni lelkész volt, aki a tatárjárás után marosvásárhelyi esperes lett. Krakkói birtokát lányára, Geleji Katona Juditra, azaz Feltóti Györgynére hagyományozta, akinek késői vagyonörököse sárdi Vadadi Filep Pál volt. I. Rákóczy György udvarában, és a városban is, két lelkész szolgált: Csulai György és Medgyesi Pál. Csulai heidelbergi peregrinus volt, 1635-től udvari lelkész, majd 1650-től –1660-ig bekövetkezett haláláig – püspök is. Bod Péter szerint rokonságban állt Barcsai Ákos fejedelem családjával. 

Medgyesi Pál udvari és gyulafehérvári lelkész házát is ismerjük, amely a Kendervár utcában volt, Rákos Péter fejedelmi kengyelfutó háza mellett. Valószínűleg ugyanarról a házról beszél Barcsay Ákos, 1660-ban kiállított oklevele, amelyben említés történik Csulai György lelkészről is. A fejedelem nagylelkűségéről tett tanúbizonyságot, amikor 1638. október 18-án Csulai György gyulafehérvári főlelkész előtt birtokzálogot (amelyet végrendeletileg Bethlen Gábor és Báthory Gábor hagyott a lelkészekre) erősített meg a gyulafehérvári egyház lelkészeinek és a kollégium professzorainak: Felsőorbón, Kisorbón és Felgyógyon. Csulai György udvari lelkészi fizetése 1634-ben 300 forint volt, amely püspöki fizetésnek felelt meg. Ezt az összeget 1650-ben betöltött püspöki tisztsége előtt kapta meg. A tatárjárás előtt 1655-ben Barcsai Ákos udvari prédikátora kézdivásárhelyi Kovács Péter volt, aki november 6-án nemességet és címert kapott. II. Rákóczy György idejében, 1655-1658-ig, majd 1667. május 8-ig a gyulafehérvári lelkész és esperes Pápai Páriz Imre volt, Pápai Páriz Ferenc édesapja. 1664-ben új lelkésze Károlyi Péter.