Főoldal|Az Egyházmegye története|Közösségek|Kapcsolat|Honlap térképTérkép
  • Gyulafehérvár
  • Alsómarosváradja
  • Boroskrakkó
  • Borosbocsárd
  • Borosbenedek
  • Magyarigen
    • Relatoria Magyarigen
  • Sárd
  • Vajasd
  • Marosszentimre
  • Alvinc
  • Borberek
  • Csóra
  • Abrudbánya
  • Verespatak
  • Zalatna
  • Tövis
  • Diód
  • Kis-Enyed, Pókafalva, Vingárd (Székás völgye)
  • Alsóorbó

Magyarigen

Magyarigen háttérben a Mammut dombjávalMagyarigen barokk templombelső
Bod Péter (1712-1769)II. József katonai térképe
Magyarigen a papi temetőbőlMagyarigen- klasszicizáló  templomtorony
Magyarigen szentélyMagyarigen - Bethlen szárny, volt felekezeti iskola épülete
Magyarigeni bécsi barokk kőkorlátÖkumenikus istentisztelet Magyarigenben- Néhai Ft. Gál Alajos  főesperesMagyarigen madártávlatbólMagyarigen- gótikus bástya bejárati kapujaMagyarigeni utcaMagyarigen erdélyi lelkésszentelés 2007Magyarigen lelkésszentelés 2007Magyarigen az 1848 október 23-án elpusztult magyarok tömegsírjának koszorúzásaMagyarigen a régi piaccalMagyarigen barokk templombelsőMagyarigen: székelykapu és klasszicizáló templomMagyarigen: 1848 október 28-án  meggyilkolt 187  magyarigeni tömegsírjának obelszikjeA várfalra ráépített Bethlen szárnyKönnyező gombát pusztító teológusok a magyarigeni templomtoronybanA magyarigeni templomjavítás 2000 elejénA parókia épülete Magyarigenben egykor.....A templom északi fala 2000 előtt....Magyarlapádiak- MagyarigenbenTóbiás a parókia gólyája a templomgömb helyénA Balogh család restaurált sírköve a templomudvaronBod Péter és családjának sírköve a templomudvaronHasszmann Pál és családjának kopjafája (1974) Bod Péter súrja mellettKiss Zoltán kőfaragó-restaurátor magyarigeni munka közbenBod Péter és vejének tumbájaMagyarigen temploma a nemesi temetőbőlA nemesi temetőből látható magányos faVirágxzás a sír fölött MagyarigenbenA maroisvásárhelyi Kontz család magyarigeni családi sírboltjaMagyarigen a nemesi temetőbőlA papi temető egyik sírköveCsendélet a papi temetőbenA múltnak dölveMagyarigeni temető kőbe fagyvaDalmáciai márványból készült magyarigeni szószékA szentély kupolaboltozata MagyarigenbenA magyarigeni barokk szentélyBarokk ballusztrádA kő zenéje a magyarigeni templombanSzószékkorona MagyarigenbenHan János orgonája a magyarigeni templombanBécsi barokk kőkorlát: magyarigeni kőfaragó mesterek jelentős testamentumaSzószékkorona részletBarokk templompadA templom a gótikus bejárat felől nézveMagyarigen templombelsőFény a magyarigeni oldalhajóbanA templom építésének említése a torony alatt: 1781 Szent György napjaGudor Noémi a gyülekezet fiatal orgonistájaA műemlékorgona a főhajóvalIgeni templomárnyékKapu és fény IgenbenAz egykori főtér hangulataMagyarigeni főutcaAz egykori magyarigeni fogadóA régi  igeni bástya emlékeMagyarigeni főutcaAz igeni álozatok emlékműveRécsey István magyarigeni honvédszázados sírköveA magyarigeni katolikus templomA restaurált 1848-as áldozatok emlékére állított emlékműA Bethlen szárnyCsuka Domokos presbiter és egykori igeni polgármesterBalogh Dezső magyarigeni gondnokBalogh József és magyarigeni családjaA magyarigeni parókia papi bejárataBartók Dénes magyarigeni lelkészNagy Károly magyarigeni lelkészBackamadarasi Kis Gergely  alispán és udvarhelyi mecénás sírköveA magyarigeni Müller toronyóraBod Péter gipsz  mellszobra1912- Bod Péter sírjának lehozatala a Papi temetőbőlBod Péter restaurált sírjaGróf Teleki József koronaőr, Bod Péter egykor tanítványaHegyalja kőbevésett szimbóluma: a szőlőfürtMagyarigen egyik rekonstrukciós tervánek rajzaiSzent Miklós szobor a magyarigeni vakablakbanGótikus bejárati bástyakapuA Géresi Balogh család restaurált sírköveXVI. századi ablak a parókia homlokzatánMagyarigen temploma madártávlatbólTemplomrajzMagyarigen a Magulici hegyérőlSzegedi László lelkész 1974-benSzegedi László magyarigeni lelkész időskori képeA magyarigeni parókia hátsó képe maMüller toronyóra szerkezeteA boldog Gudor lányok a templomajtó előttMagyarigen madártávlatbólMagyarigen madártávlatbólMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotó

Fotógaléria

(Összesen 105 kép. Kattintson bármelyik képre a galéria megtekintéséhez)

Magyarigennek, mint mezővárosnak, két polgármestere: hadnagya és bírója, valamint városi alkotmánya is volt. A hadnagy szerepe volt a közfeladatok végrehajtatása és az ellenállók, vagy kihágók megbüntetése. Őt a nemességből választották ki. Feladatát a választó nemesi assesorokkal együtt, valamint a bíróval egyetértésben kellett végeznie, amelynek legkiemelkedőbb momentuma a szerdai napon tartott nemesi kihágások fölötti törvénykezés volt. A városi bíró a köznép peres ügyei fölött ítélkezhetett. Ezért is nevezték „paraszt bíró”-nak. A közrendet és törvénykezést a hadnagy biztosította, de a helyi perrendtartásban meg kellett osztania jogkörét a bíróval. A hadnagy a nemesi törvénykezést felügyelte, a bíró a városi: azaz a kézműves, a jobbágy vagy a más rendű városlakók fölött ítélkezhetett. Megállapíthatjuk tehát, hogy a hadnagy szerepköre meglehetősen tágabb, mint a bíróé, hiszen – a közös jogi feladatkörökön túlmenően –, adókivetési és begyűjtési megbízatással is rendelkezett. A Statutumok megállapítják, hogy a lelkészek és tanító fizetésében a régi szokást tartsák fenn. A Statutumok-at 1664-1770 között állították össze. A Vármegye Közgyűlése 1670. április 23-án fogadta el, mint olyanokat, amelyek azonosak a sárdi nemesek Statutumával. 
1669-ban Magyarigen piactartási joga sérült, mert „a fejérvári vásár akadályozására és praejudiciumára van”. A Statútum világosan jelzi a nemesség és a helyi Református Egyház szilárd kapcsolatát. Ezt nem csak a lelkész esperes Nyíresi Bálint előtt letett eskü, és bemutatott Statútum jelezte, hanem az a kötelezettség, amelyet a bíró melletti hadnagy a templom, parókia és iskola gondozásában vállalt. 
Magyarigen önkormányzata az építkező püspök halála után is tevékeny volt. Az akkori egyházmegye lelkészi névjegyzéke (Nomina clarissimorum ac reverendorum), így említette Pelsőczi halálát, illetve hivatalának elfoglalását utóda, Bod Péter által: „Tekintetes Pelsőczi magyarigeni prédikátor 1749. január 18. napján meghalt […] februárban tisztességesen eltemették, követte püspökségében a nagyhírű Borosnyai Lukács János […] Magyarigenben a lelkipásztori tisztben követte a tekintetes férfiú, Bod Péter.” A korábbi pestisjárvány ellenére a XVIII. században még erős református anyaegyház neves papjával, Bod Péterrel (1712-1769). Bod Péter meghívása azonban az igeni lelkészválasztás bonyodalmai után következett.  Bod Péter 1749-1769 között a „kis jégkorszak” periódusában élt Magyarigenben.  Bod korában állandósult a magyarigeni lelkész jövedelme. A parókusi jövedelem borból, búzából álló féldézsma befizetéséből, hívek adományaiból [3 ft 25 dénár, Inczédi Gergely patrónusi jog okán a legkevesebbet fizetett, keresztelésnél – 1 tyúk, 1 szekér fa- marhás emberek, az özvegyek, hajadonok (marhátlanok) – egy napi munkával tartoztak] állt. A papi kanonika portiók a következők voltak: papi szőlők a Lábban, és 2 egyházi szőlő fél must termése, papi kocsmajog, ámde csak a kincstár után, amely 1 hordó bor eladásából állt. A magyarigeni lelkész jogai közé tartozott az is, hogy a hívek minden télen megtöltötték a parókia jégvermét, amely a kor jégszekrényének számított. A lelkésznek volt egy kaszáló rétje is a Bilagon, ahol a hívek segítettek „ha a prédikátor szépen kéri”. 
Tragédiákkal, utazással, szolgálatokkal és könyvekkel áthatott életét a magyarigeni középkori parókia, templom és a XVI. századi várfal között élte le. A hiedelmekkel ellentétben akkor még a boroskrakkóihoz hasonló, négyszögletű, kőlépcsős templomtornya volt a jelenlegi templom szentélyének helyén. Cseréppel fedett templomának éneklőszéke, karzata, és zöld selyemre helyezett öreg Graduálja volt.5 mázsás, 88 fontos harangját a bukarestiIoan Prodan öntette 286 forintért a következő felirattal: „A M. Igeni Reformata Ecclésiáé.öntetett 1751 esztendőben”.


12345678910


 

Készült a Szülőföld Alap támogatásával Honlap kivitelezése Szabo Zsolt