Főoldal|Az Egyházmegye története|Közösségek|Kapcsolat|Honlap térképTérkép
  • Gyulafehérvár
  • Alsómarosváradja
  • Boroskrakkó
  • Borosbocsárd
  • Borosbenedek
  • Magyarigen
    • Relatoria Magyarigen
  • Sárd
  • Vajasd
  • Marosszentimre
  • Alvinc
  • Borberek
  • Csóra
  • Abrudbánya
  • Verespatak
  • Zalatna
  • Tövis
  • Diód
  • Kis-Enyed, Pókafalva, Vingárd (Székás völgye)
  • Alsóorbó

Magyarigen

Magyarigen háttérben a Mammut dombjávalMagyarigen barokk templombelső
Bod Péter (1712-1769)II. József katonai térképe
Magyarigen a papi temetőbőlMagyarigen- klasszicizáló  templomtorony
Magyarigen szentélyMagyarigen - Bethlen szárny, volt felekezeti iskola épülete
Magyarigeni bécsi barokk kőkorlátÖkumenikus istentisztelet Magyarigenben- Néhai Ft. Gál Alajos  főesperesMagyarigen madártávlatbólMagyarigen- gótikus bástya bejárati kapujaMagyarigeni utcaMagyarigen erdélyi lelkésszentelés 2007Magyarigen lelkésszentelés 2007Magyarigen az 1848 október 23-án elpusztult magyarok tömegsírjának koszorúzásaMagyarigen a régi piaccalMagyarigen barokk templombelsőMagyarigen: székelykapu és klasszicizáló templomMagyarigen: 1848 október 28-án  meggyilkolt 187  magyarigeni tömegsírjának obelszikjeA várfalra ráépített Bethlen szárnyKönnyező gombát pusztító teológusok a magyarigeni templomtoronybanA magyarigeni templomjavítás 2000 elejénA parókia épülete Magyarigenben egykor.....A templom északi fala 2000 előtt....Magyarlapádiak- MagyarigenbenTóbiás a parókia gólyája a templomgömb helyénA Balogh család restaurált sírköve a templomudvaronBod Péter és családjának sírköve a templomudvaronHasszmann Pál és családjának kopjafája (1974) Bod Péter súrja mellettKiss Zoltán kőfaragó-restaurátor magyarigeni munka közbenBod Péter és vejének tumbájaMagyarigen temploma a nemesi temetőbőlA nemesi temetőből látható magányos faVirágxzás a sír fölött MagyarigenbenA maroisvásárhelyi Kontz család magyarigeni családi sírboltjaMagyarigen a nemesi temetőbőlA papi temető egyik sírköveCsendélet a papi temetőbenA múltnak dölveMagyarigeni temető kőbe fagyvaDalmáciai márványból készült magyarigeni szószékA szentély kupolaboltozata MagyarigenbenA magyarigeni barokk szentélyBarokk ballusztrádA kő zenéje a magyarigeni templombanSzószékkorona MagyarigenbenHan János orgonája a magyarigeni templombanBécsi barokk kőkorlát: magyarigeni kőfaragó mesterek jelentős testamentumaSzószékkorona részletBarokk templompadA templom a gótikus bejárat felől nézveMagyarigen templombelsőFény a magyarigeni oldalhajóbanA templom építésének említése a torony alatt: 1781 Szent György napjaGudor Noémi a gyülekezet fiatal orgonistájaA műemlékorgona a főhajóvalIgeni templomárnyékKapu és fény IgenbenAz egykori főtér hangulataMagyarigeni főutcaAz egykori magyarigeni fogadóA régi  igeni bástya emlékeMagyarigeni főutcaAz igeni álozatok emlékműveRécsey István magyarigeni honvédszázados sírköveA magyarigeni katolikus templomA restaurált 1848-as áldozatok emlékére állított emlékműA Bethlen szárnyCsuka Domokos presbiter és egykori igeni polgármesterBalogh Dezső magyarigeni gondnokBalogh József és magyarigeni családjaA magyarigeni parókia papi bejárataBartók Dénes magyarigeni lelkészNagy Károly magyarigeni lelkészBackamadarasi Kis Gergely  alispán és udvarhelyi mecénás sírköveA magyarigeni Müller toronyóraBod Péter gipsz  mellszobra1912- Bod Péter sírjának lehozatala a Papi temetőbőlBod Péter restaurált sírjaGróf Teleki József koronaőr, Bod Péter egykor tanítványaHegyalja kőbevésett szimbóluma: a szőlőfürtMagyarigen egyik rekonstrukciós tervánek rajzaiSzent Miklós szobor a magyarigeni vakablakbanGótikus bejárati bástyakapuA Géresi Balogh család restaurált sírköveXVI. századi ablak a parókia homlokzatánMagyarigen temploma madártávlatbólTemplomrajzMagyarigen a Magulici hegyérőlSzegedi László lelkész 1974-benSzegedi László magyarigeni lelkész időskori képeA magyarigeni parókia hátsó képe maMüller toronyóra szerkezeteA boldog Gudor lányok a templomajtó előttMagyarigen madártávlatbólMagyarigen madártávlatbólMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotó

Fotógaléria

(Összesen 105 kép. Kattintson bármelyik képre a galéria megtekintéséhez)

1786 után Magyarigen lelkésze a már említett Pécsi János volt, akit alkoholizmussal vádoltak a parciális zsinat előtt. Egy, hosszú éjszaka után tartott hajnali magyarigeni istentiszteleten „Adjon Isten jó éjszakát tinéktek”-et kívánt a hajnalt váró nemes hallgatóságnak, ami heves ellenző reakciót váltott ki a magukat sértve érző magyarigeniekből. Úgy néz ki, később sem állhatott a helyzet magaslatán, mert 1810-ben: „A Magyar Igeni Ecclesiában oly abusus observáltatott, hogy a templomot Magazinná Változtatták.” 1824-ben a lelkész már a tordai Schilling János volt, ő 1832-ig szolgált a településen. 1826-tól Magyarigennek több éven át vendége volt Márkusfalvi Barabás Miklós híres portréfestő. Backamadarasi Kis József jogász - alispán (az udvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely fia) többszöri vendégeként, nem csak a hegyaljai nemesi társaságot (Vadadyékat, Jánosiakat, Kisséket, Récseieket) kedvelte, hanem a Magurai szőlőhegyet. A környéken portrékat, valamint a „négy éghajlat barátjának” Kis Bálint biliárdszobájának négy pihenőfülkéjét igazi freskó-kompozícióval díszítette ki. Schilling halálát 48 éves korában tüdőgyulladás okozta, temetése 1832. június 17-én volt. Őt követte 1833 virágvasárnapjától Szász Lajos, aki korábban 15 évig volt a nagyenyedi egyház lelkésze. Szász Lajost már a göttingeni Akadémiára menetele előtt szentelte fel lelkésznek az 1818. május. 31-én tartott dési zsinat. 1818 októberében Göttingenben folytatta tanulmányait, majd 1821-1832 között Nagyenyeden, 1832 után pedig Magyarigenben szolgált. Székely Péter gyulafehérvári esperes halála után ő vette át az Egyházmegye esperesi tisztségét. 1843-1848 között ő volt a Gyulafehérvári Református Egyház esperese. Ilyen minőségben kért segélyt magyarigeni hitsorsosai számára, akiket 1843. július 27-én hatalmas tűzvész károsított meg. 1848-ban a magyarigeni görög-katolikus román lelkész mentette meg a felkelő tömeg dühétől, és attól, hogy híveinek szomorú sorsában osztozzon. Szász Lajos 1849 augusztusában kolerában halt meg.
Az 1848 márciusában kitört forradalom híre érthető módon lelkesedést szült itt is, az igeni, celnai, igenpataki magyarok között is, akik Kontz Zsigmond szervezésével kb. 200 fős nemzetőr csapatot állítottak fel. A nemzetőröket Szabados János oktatta fegyverforgatásra. Fegyverzetük rendkívül gyenge volt. A konfliktushelyzet kiérlelődéséhez járult az is, hogy az Igenben állomásozó Max lovasezred néhány katonáját az osztrákok 1848. október 9-én behívták Gyulafehérvárra az erőd védelme érdekében, így védelem nélkül hagyták a polgári lakosságot. Az ellenségnek számító nemzetőrség 1848. október 21-én Kis Sámuel pénztáros udvarában alkudozásba kezdett a románsággal. László Elek fehérvári ügyvéd szerint a cél a nemzetőrcsapatok lefegyverzése volt, bár mint vélte, ezeket a forradalmi törvény szerint hozták létre. A tárgyalásokat Szász Lajos esperes vezette. Román részről Pop Nicolae helyi görög katolikus lelkész tárgyalt. Az esperes felajánlotta a fegyverletételt, Kontz Zsigmond és Szabados János azonban ellenezte azt. Elekes Károly esperes szerint a vártemplomba menekült 180-200 személy „gyermekeik sírása, nők kérésére” kilátástalannak látta helyzetét és később feladta magát. 
1848. október 23-án, hétfőn a magyarigeni férfiakat letartóztatták, de másnap szabadon engedték. A helyzet elviselhető volt 1848. október 26-ig, amikor a Boroskrakkóban gyűlésező románság Săndruţ Nicolae tribün vezetésével a magyarokat kollektív módon foglyoknak nem nyilvánította.  A magyarigeni férfiak nagy részét október 26-án összefogdosták és az egykori lovasezred pincéjébe zárták. Október 28-án, vasárnap a pinceablakokba tett vizes szalmát felgyújtották, majd a kijövőket egyenként kivégezték. Miután az öldöklés véget ért, a katonatiszti lakás udvarára hordták őket. A férfiak közül csak a hasznosabb mesterségeket űzőket hagyták életben: a szabót, lakatost, kerekest, kovácsot, asztalost, csizmadiát és fazekast. Az eseményeket egy szemtanú, a magyarigeni fiatal plébános Dobai József mesélte el László Elek ügyvédnek, jelezve azt, hogy ő miseruhában szabadult meg. A kivégzések idején feszülettel ment ki a vesztőhely közelében levő katolikus templom elé, zavaró - megtévesztő kérdéseket tett fel a meglepett felkelőknek, akik erre szabadon engedték. Leírások szerint az igeni asszonyokat és gyermekeket nem bántották néhány kivételével, azonban sokuknak végig kellett nézni a megtorlást. Az áldozatok számát 187 személyre teszik. A hegyaljai polgárháború következményeképp csak Magyarigenben 187, 16-60 életév közötti magyar férfi vesztette életét, akiket kifüstölve pincebörtönükből, egyenként végeztek ki. Később emelt síremlékük és az orgonavirággal benőtt tömegsír a katolikus templom mögötti telken van.


12345678910


 

Készült a Szülőföld Alap támogatásával Honlap kivitelezése Szabo Zsolt