Főoldal|Az Egyházmegye története|Közösségek|Kapcsolat|Honlap térképTérkép
  • Gyulafehérvár
  • Alsómarosváradja
  • Boroskrakkó
  • Borosbocsárd
  • Borosbenedek
  • Magyarigen
    • Relatoria Magyarigen
  • Sárd
  • Vajasd
  • Marosszentimre
  • Alvinc
  • Borberek
  • Csóra
  • Abrudbánya
  • Verespatak
  • Zalatna
  • Tövis
  • Diód
  • Kis-Enyed, Pókafalva, Vingárd (Székás völgye)
  • Alsóorbó

Magyarigen

Magyarigen háttérben a Mammut dombjávalMagyarigen barokk templombelső
Bod Péter (1712-1769)II. József katonai térképe
Magyarigen a papi temetőbőlMagyarigen- klasszicizáló  templomtorony
Magyarigen szentélyMagyarigen - Bethlen szárny, volt felekezeti iskola épülete
Magyarigeni bécsi barokk kőkorlátÖkumenikus istentisztelet Magyarigenben- Néhai Ft. Gál Alajos  főesperesMagyarigen madártávlatbólMagyarigen- gótikus bástya bejárati kapujaMagyarigeni utcaMagyarigen erdélyi lelkésszentelés 2007Magyarigen lelkésszentelés 2007Magyarigen az 1848 október 23-án elpusztult magyarok tömegsírjának koszorúzásaMagyarigen a régi piaccalMagyarigen barokk templombelsőMagyarigen: székelykapu és klasszicizáló templomMagyarigen: 1848 október 28-án  meggyilkolt 187  magyarigeni tömegsírjának obelszikjeA várfalra ráépített Bethlen szárnyKönnyező gombát pusztító teológusok a magyarigeni templomtoronybanA magyarigeni templomjavítás 2000 elejénA parókia épülete Magyarigenben egykor.....A templom északi fala 2000 előtt....Magyarlapádiak- MagyarigenbenTóbiás a parókia gólyája a templomgömb helyénA Balogh család restaurált sírköve a templomudvaronBod Péter és családjának sírköve a templomudvaronHasszmann Pál és családjának kopjafája (1974) Bod Péter súrja mellettKiss Zoltán kőfaragó-restaurátor magyarigeni munka közbenBod Péter és vejének tumbájaMagyarigen temploma a nemesi temetőbőlA nemesi temetőből látható magányos faVirágxzás a sír fölött MagyarigenbenA maroisvásárhelyi Kontz család magyarigeni családi sírboltjaMagyarigen a nemesi temetőbőlA papi temető egyik sírköveCsendélet a papi temetőbenA múltnak dölveMagyarigeni temető kőbe fagyvaDalmáciai márványból készült magyarigeni szószékA szentély kupolaboltozata MagyarigenbenA magyarigeni barokk szentélyBarokk ballusztrádA kő zenéje a magyarigeni templombanSzószékkorona MagyarigenbenHan János orgonája a magyarigeni templombanBécsi barokk kőkorlát: magyarigeni kőfaragó mesterek jelentős testamentumaSzószékkorona részletBarokk templompadA templom a gótikus bejárat felől nézveMagyarigen templombelsőFény a magyarigeni oldalhajóbanA templom építésének említése a torony alatt: 1781 Szent György napjaGudor Noémi a gyülekezet fiatal orgonistájaA műemlékorgona a főhajóvalIgeni templomárnyékKapu és fény IgenbenAz egykori főtér hangulataMagyarigeni főutcaAz egykori magyarigeni fogadóA régi  igeni bástya emlékeMagyarigeni főutcaAz igeni álozatok emlékműveRécsey István magyarigeni honvédszázados sírköveA magyarigeni katolikus templomA restaurált 1848-as áldozatok emlékére állított emlékműA Bethlen szárnyCsuka Domokos presbiter és egykori igeni polgármesterBalogh Dezső magyarigeni gondnokBalogh József és magyarigeni családjaA magyarigeni parókia papi bejárataBartók Dénes magyarigeni lelkészNagy Károly magyarigeni lelkészBackamadarasi Kis Gergely  alispán és udvarhelyi mecénás sírköveA magyarigeni Müller toronyóraBod Péter gipsz  mellszobra1912- Bod Péter sírjának lehozatala a Papi temetőbőlBod Péter restaurált sírjaGróf Teleki József koronaőr, Bod Péter egykor tanítványaHegyalja kőbevésett szimbóluma: a szőlőfürtMagyarigen egyik rekonstrukciós tervánek rajzaiSzent Miklós szobor a magyarigeni vakablakbanGótikus bejárati bástyakapuA Géresi Balogh család restaurált sírköveXVI. századi ablak a parókia homlokzatánMagyarigen temploma madártávlatbólTemplomrajzMagyarigen a Magulici hegyérőlSzegedi László lelkész 1974-benSzegedi László magyarigeni lelkész időskori képeA magyarigeni parókia hátsó képe maMüller toronyóra szerkezeteA boldog Gudor lányok a templomajtó előttMagyarigen madártávlatbólMagyarigen madártávlatbólMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotó

Fotógaléria

(Összesen 105 kép. Kattintson bármelyik képre a galéria megtekintéséhez)

A cenzúra által idézett tudós lelkészt 1768. február 5-én már súlyos betegen találta az esperesi (traktuális) vizitáció. Halála 1769. március 2-án következett be. Az utókor halálát egy szőlővágás közben ejtett seb befertőzésének tulajdonítja. Kénosi Tőzsér János azonban újabb adatokat szolgál Bod Péter Erdélyben közmondásossá vált haláláról:„A legutóbbi időben 1768 november 24-én […] az uralkodó egy királyi leiratban[…] elrendelte, hogy ezeket a könyveket kutassák fel, a megtalált példányokat kobozzák el, használatukat tiltsák be, szerzőiket, támogatóikat és kinyomtatóikat kerítsék elő, és így találtak rá szerzőként a tekintetes Bod Péter magyarigeni református lelkészre, az ugyanazon nevű kolozsvári egyházkerület főjegyzőjére és Páldi nevű nyomdászára, akiket az 1753-as leirat megszegése miatt már a királyi neheztelés mellett 200 arany büntetéssel sújtottak. Őket tehát előállítván a magasságos erdélyi Gubernium megbízottai felolvasták előttük a királyi leiratot. Amikor tudatosították magukban, hogy a legfelsőbb felség parancsa szándékos megszegőinek számítanak, a félelemből keletkezett vérnyomás emelkedés következtében mindkettőjüknél, agyvérzés lépett fel, s mindketten elhunytak: a nyomdász még mindjárt a történések másnapján Kolozsvárott, a könyv szerzője pedig néhány nappal a királyi leirat vétele után […]. Bizonyos azonban, hogy 1769 március 2-án Simplicius pápa napján holt meg Magyarigenben. Mindkettőjük haláláról szélvészgyorsan terjedt el a következő mondás: Megütötte a bécsi gutta Bod Pétert is, Páldit is”. A magas vérnyomás, agyvérzés, fertőzés vagy szívroham következtében elhunyt lelkészt, Magyarigen leghíresebb személyiségét, a magyarigeni Papi temetőben helyezték sírba, 1769. márc. 12-én, a temetés liturgusa a nagyenyedi lelkész volt. Az 1912-ben, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium által szervezett ünnepségek keretében áthozott sírkövet és hamvakat a templom főtéri oldalán helyezték el újra. 
Középkori temploma helyén 1781-1783 között építik fel a művészettörténetileg rendkívül értékes, kívül klasszicizmusba áthajló protestáns barokk templomot. A középkori templomból, illetve annak XV. századi erődítéséből a gótikus kapubástya és a védőfalak egy része maradt meg. Az eredeti templom valószínűleg gótikusan átépített román stílusú bazilika volt, amely a boroskrakkói templomhoz hasonlíthatott.A magyarigeni templom megkapó szépségéről dr. Entz Géza 1971. augusztus 31-én így vallott: „Erdély talán legszebb barokk református templomát 26 év után ismét nagy élvezettel néztem meg. ”
A korábbi templom építési korszakai a XIII. század első évtizedeitől, a XV. századi befejezésig tartottak, amint azt az épületekben megmaradt, másodlagos pozíciójú faragott kövek jelzik. Még a régi templomot látta el a magyarigeni közösség egy, több bástyás erődítménnyel, amelynek jelenleg gótikus kapubástyája áll, néhány falmaradvánnyal együtt. A vártemplom erődítményeinek ovális, kerek várterületének közepén volt a korábbi és van a jelenlegi templom is, amelynek még létező kapubástyáját a hívek, egy másutt lévő kapuját, illetve a parókiális telket és épületet a lelkész használta. A parókia műemléképület (1485-ben épült), Bod Péter egyház- és irodalomtörténészünk építtette át 1752 őszén, barokk csehsüveg és dongaboltozatokkal látva el szobáit, a kor ízlésének megfelelően. A hátsó lelkészi bejárat elé barokk kaput emeltetett. A magyarigeni barokk református templomot is, amely Bod Péter halála után (1769) épült, a közhiedelem Bod Péter templomának tartja. Amennyiben párhuzamot lehetne vonni a művészet és a személyiség-jellemzés között, akkor jogos a megemlékezés évtizedeket összemosó „tévedése”. A templombelső késő barokk kiképzése, és a klasszicizmusba áthajló templomkülső illik. Építtetője Deák János esperes, aki Bod Péter hivatali utóda és veje is volt egyben. Építésének megkezdését a templom harangtornyának nyugati részén elhelyezett, kőbe vésett felirat örökítette meg: „Ezen Isten háza Fundamentomból építeteni kezdet 1781 Sz: György napján.”  Az új templom stílusában-kivitelezésében a protestáns barokk legszebb megvalósításai közé tartozik. A templom tengelye kelet-nyugat irányú. Két oldalhajóval és főhajóval ellátott késő barokk templom, oldalhajói fölött, tágas erkély egészíti ki az amúgy is tágas belső templomteret. Az erkély bécsi barokk kőkorlátai (az erkély mellvédje), és a felmenőlépcsők mellvédjei hangulatos, finoman megmunkált kőfaragványok, amelyek hullámzása az oldalhajó domború részeivel összhangban barokkos dallamosságot és dinamikus templomtért alakít ki. Ehhez járult hozzá a hajót, illetve a szentélyt díszítő oszlopok, és oszlopfejezetek míves vakolatdíszítése, amely a barokk párkánydíszekkel együtt a templomnak eleganciát és nemességet kölcsönöz. A hexagonális záródású, tágas szentély az a templomrész – ahol a falak és a falba épített oszlopok – a fény és a gazdag térplasztika váltakozásával ragadnak meg. A templom nyugati karzatán található a Han János által épített erdélyi műemlékorgonák egyike legszebbike. A templomi berendezések közé tartozik Bod Péter mellszobra és emlékszobájának kiállítási elemei.  Bod Péter veje, Deák János volt az, aki a kiemelkedő magyarigeni tudóst követte lelkipásztori, és később esperesi minőségben is. Főjegyzőnek 1783. június 15-én a borbereki parciális zsinaton választották meg. Deák János, aki 1786-ban lett az Egyházmegye esperese, 1797. november 17-én halt meg. Deák János feleségét, Bod Katát, Árva Bethlen Kata grófnő nevelte. A sokat emlegetett „pap kisasszonyt”, 1819. január 11-én temették el Magyarigenben. A temetést Deák János utóda, Pécsi János magyarigeni lelkész végezte, ő Ferenczi János városi hadnaggyal (polgármesterrel) együtt vezette Magyarigen közösségének életét.


12345678910


 

Készült a Szülőföld Alap támogatásával Honlap kivitelezése Szabo Zsolt