Főoldal|Az Egyházmegye története|Közösségek|Kapcsolat|Honlap térképTérkép
  • Gyulafehérvár
  • Alsómarosváradja
  • Boroskrakkó
  • Borosbocsárd
  • Borosbenedek
  • Magyarigen
    • Relatoria Magyarigen
  • Sárd
  • Vajasd
  • Marosszentimre
  • Alvinc
  • Borberek
  • Csóra
  • Abrudbánya
  • Verespatak
  • Zalatna
  • Tövis
  • Diód
  • Kis-Enyed, Pókafalva, Vingárd (Székás völgye)
  • Alsóorbó

Magyarigen

Magyarigen háttérben a Mammut dombjávalMagyarigen barokk templombelső
Bod Péter (1712-1769)II. József katonai térképe
Magyarigen a papi temetőbőlMagyarigen- klasszicizáló  templomtorony
Magyarigen szentélyMagyarigen - Bethlen szárny, volt felekezeti iskola épülete
Magyarigeni bécsi barokk kőkorlátÖkumenikus istentisztelet Magyarigenben- Néhai Ft. Gál Alajos  főesperesMagyarigen madártávlatbólMagyarigen- gótikus bástya bejárati kapujaMagyarigeni utcaMagyarigen erdélyi lelkésszentelés 2007Magyarigen lelkésszentelés 2007Magyarigen az 1848 október 23-án elpusztult magyarok tömegsírjának koszorúzásaMagyarigen a régi piaccalMagyarigen barokk templombelsőMagyarigen: székelykapu és klasszicizáló templomMagyarigen: 1848 október 28-án  meggyilkolt 187  magyarigeni tömegsírjának obelszikjeA várfalra ráépített Bethlen szárnyKönnyező gombát pusztító teológusok a magyarigeni templomtoronybanA magyarigeni templomjavítás 2000 elejénA parókia épülete Magyarigenben egykor.....A templom északi fala 2000 előtt....Magyarlapádiak- MagyarigenbenTóbiás a parókia gólyája a templomgömb helyénA Balogh család restaurált sírköve a templomudvaronBod Péter és családjának sírköve a templomudvaronHasszmann Pál és családjának kopjafája (1974) Bod Péter súrja mellettKiss Zoltán kőfaragó-restaurátor magyarigeni munka közbenBod Péter és vejének tumbájaMagyarigen temploma a nemesi temetőbőlA nemesi temetőből látható magányos faVirágxzás a sír fölött MagyarigenbenA maroisvásárhelyi Kontz család magyarigeni családi sírboltjaMagyarigen a nemesi temetőbőlA papi temető egyik sírköveCsendélet a papi temetőbenA múltnak dölveMagyarigeni temető kőbe fagyvaDalmáciai márványból készült magyarigeni szószékA szentély kupolaboltozata MagyarigenbenA magyarigeni barokk szentélyBarokk ballusztrádA kő zenéje a magyarigeni templombanSzószékkorona MagyarigenbenHan János orgonája a magyarigeni templombanBécsi barokk kőkorlát: magyarigeni kőfaragó mesterek jelentős testamentumaSzószékkorona részletBarokk templompadA templom a gótikus bejárat felől nézveMagyarigen templombelsőFény a magyarigeni oldalhajóbanA templom építésének említése a torony alatt: 1781 Szent György napjaGudor Noémi a gyülekezet fiatal orgonistájaA műemlékorgona a főhajóvalIgeni templomárnyékKapu és fény IgenbenAz egykori főtér hangulataMagyarigeni főutcaAz egykori magyarigeni fogadóA régi  igeni bástya emlékeMagyarigeni főutcaAz igeni álozatok emlékműveRécsey István magyarigeni honvédszázados sírköveA magyarigeni katolikus templomA restaurált 1848-as áldozatok emlékére állított emlékműA Bethlen szárnyCsuka Domokos presbiter és egykori igeni polgármesterBalogh Dezső magyarigeni gondnokBalogh József és magyarigeni családjaA magyarigeni parókia papi bejárataBartók Dénes magyarigeni lelkészNagy Károly magyarigeni lelkészBackamadarasi Kis Gergely  alispán és udvarhelyi mecénás sírköveA magyarigeni Müller toronyóraBod Péter gipsz  mellszobra1912- Bod Péter sírjának lehozatala a Papi temetőbőlBod Péter restaurált sírjaGróf Teleki József koronaőr, Bod Péter egykor tanítványaHegyalja kőbevésett szimbóluma: a szőlőfürtMagyarigen egyik rekonstrukciós tervánek rajzaiSzent Miklós szobor a magyarigeni vakablakbanGótikus bejárati bástyakapuA Géresi Balogh család restaurált sírköveXVI. századi ablak a parókia homlokzatánMagyarigen temploma madártávlatbólTemplomrajzMagyarigen a Magulici hegyérőlSzegedi László lelkész 1974-benSzegedi László magyarigeni lelkész időskori képeA magyarigeni parókia hátsó képe maMüller toronyóra szerkezeteA boldog Gudor lányok a templomajtó előttMagyarigen madártávlatbólMagyarigen madártávlatbólMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotóMagyarigen légifotó

Fotógaléria

(Összesen 105 kép. Kattintson bármelyik képre a galéria megtekintéséhez)

1850-ben az esperes így számolt be az események következményeiről: „az eklésiabeli férfiak […] az oláhok által öletettek meg mintegy 180-anon, ma az eklésia népessége 150 - kik jobb részint asszonyok és gyermekek. Az oskola tanító és kántor megöletett. A pap megholt cholerában. A templom épen van, orgonájában kevés kár. Eklésia épületei mint papi és mesteri lakok, ajtók ablakok és kemencék nélkül vagynak – a falaik sok helyt megtördelve. Az Úrvacsorához való edények közül megtaláltatott két nagy ónkanna, és egy ezüst pohár. Egyébaránt az eklésia ládája, és annak minden levelei és Contractusai elvesztek.” Mivel Magyarigen református temploma – épségben maradása ellenére – nagyon rossz állapotban volt, javítani kellett. 1857-ben az Egyház Beke János ácspallérral szerződte le a templom újrafedését és torony kijavítását „az épület csinosságához illő módón.” 
1850 után a férfiak szörnyű halála következtében, 150 özvegyasszonyt tartottak nyilván. 1849. július 3-án a lelkész erről így nyilatkozott: „Az erdélyi Hegyalján fekvő egyházainknak csak siralmas töredéke maradott. Magyarigen, Sárd, Bocsárd, Krakkó, Benedek alig tesznek együtt egy kicsiny s inkább nőkből álló egyházat.” Megható volt azonban a közösség újraszerveződése. Miután a görög katolikus lelkész kijelentette a református templom elvételi szándékát azzal az indokkal, hogy reformátusok már nincsenek, vagy akik vannak, azok 1848-ban felesküdtek a római katolikus vallásra – a lassan a romok közé, 1849-re visszaszivárgó református özvegyasszonyok: „karácsony másodnapján hitök szerint tartatott isteni tisztelet alkalmával, az úri szent vacsorát mindenikök letérdelve s könyzápor közt fogadta el a velük együtt könyező lelkésztől. E tény visszarettentette a templomot jogtalanul eltulajdonítni akarókat, kettős igyekezet fordítatott a papilak megépítésére, s már 1850-ben húsvét első napján a m. igeni ref. egyház saját papjától fogadta az úri szent vacsorát.” 1851-ben a forradalom alatt eltűnt iratcsomók közül megkerült a tartozásokra vonatkozó 24 „kötlevél”, szerződés, amelyek összesen 10 513 magyar forintról szóltak. 1848-ban az anyakönyv bejegyzései megszakadnak. Utólagos bejegyzéseket Elekes György magyarigeni lelkész vezetett be, majd azokat Nagy Károly (1882) utóda folytatta.
A Magyarigeni Református Egyháznak három különálló temetője van: Polgári, Papi és Nemesi néven. A temetőket és síremlékeket idős Szegedy László lelkész és egykori gondnoka, Tollas Aladár mérte fel 1973-ban.
A millennium alkalmával 1896. május 10-én a presbitérium elhatározta a máig működőképes, a budapesti Müller cég által gyártott toronyóra beszerzését. 1893-ban Balogh Dezső gondnok azért fontolgatta lemondását, mert 1891 után Magyarigen – Nagy Károly (1854-1891) lelkész halála után – nem tudott önálló lelkészt kapni magának. 1894. március 4-én megválasztották Bartók Dénest. A lelkész legnagyobb gondja az épületek kijavíttatása volt, amelyekért gyűjtőkörívvel magyarországi körutat tett meg. 


12345678910


 

Készült a Szülőföld Alap támogatásával Honlap kivitelezése Szabo Zsolt